Pannergy "elemzés"

A következőkben a geotermikus energia magyarországi hasznosításának lehetőségeiről írok néhány csírázó gondolatot, rövid összefoglaló szerűen.

Két okból érdekel ez a téma : egyrészt szeretnék majd valamikor, ha kikerülök a nagybetűsbe, egy olyan munkahelyet, ahol nem csak a részvényesek bukszáját gyarapíthatom, hanem tehetek valamit a helyi-, a magyar- vagy a világtársadalomért, lehetőleg együtt mindhármat, és csak az egyiket a másik kettő kárára. Másrészt pedig élénken érdeklődöm a Pannergy Nyrt részvényárfolyama iránt, és ez a cég – a Pannonplast műanyaggyár jogutódjaként azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megkezdi az ország „híresen magas” geotermikus potenciáljának kiaknázását.

A cégben a következő egyszerű okok miatt lát sok kisbüfi (kisbefektető) fantáziát, kiemelten hosszú távú növekedési potenciált:

1. Konkrétan a geotermikus energia kiaknázásával a Polifin Zrt nevű cég foglalkozik, mivel maga a Pannergy holdingformában működik (azaz sok kisebb nagyobb vállalat alkotja). Ez azért tetszik, mert nem egy teljesen új cég (kétes tulajdonosi szerkezettel és menedzsmenttel) fog neki egy nagy beruházást és stratégiai tervezést igénylő feladatnak, hanem már jól bevált és működő cégek állnak a háttérben. Itt a Pannunion Nyrt műanyag-és csomagolóanyaggyár említhető meg, 11,5 milliárdos (2008) mérlegfőösszeggel. A legfontosabb következmény tehát itt az, hogy nem csak egy „álmot” vesz meg az ember, hanem egy „szilárd hátterű álmot”: tehát ha az álom nem is valósulna meg (a geotermikus leányvállalat sikere), a részvény akkor is érne egy 500 Ft-ot a menedzsment értékelése szerint (most az álommal együtt 782 Ft).

2. A jó magyar „magas geotermikus grádiens”. Ez tényleg az átlagnál magasabb, ergo kevesebb munkát és pénzt igényel lefúrni és vizet találni, mint mondjuk Svájcba, ahol át kellene fúrni az Alpokot először. De azért ettől nem kell elájulni, nem csoda valósul meg itt nálunk, és amint látjuk a gejzírek sem hemzsegnek itt, mint mondjuk Izlandon. Tehát mondjuk azt hogy „kedvező a természeti környezet”.

3. A dráguló gáz és olajárak folyamatosan növelhetik a geotermikus erőművek profitját, hiszen itt nincsen szó beszerzési költségről (mint a kőolaj megvétele), csupán egy egyszeri beruházásról. És az erőmű maga képes ezek után 40-50 évig nagyon alacsony költséggel működni (kb. csak felügyelni kell magát a gépeket).

4. A Pannergy piaci stratégiája. Főleg hőt állítanak majd elő, tehát a meleg vizet fogják csöveken keresztül házakba, iskolákba vezetni. Magyarországon jelentős a távhő-fogyasztás (a sok bérház miatt), ezért nagy erre a kereslet is. A másik lehetőség az lenne, hogy itt az ábrán látható erőművet építik fel, ami nem csak hőt szolgáltatna, hanem elektromos áramot is termelne. Azonban ehhez forróbb vízre lenne szükség, amihez mélyebbre kellene lefúrni – és maga az erőmű felépítése is költségesebb lenne.

Itt látható, hogy a kb 3000 méteres fúrást igénylő erőműben a forró gőz egy turbina meghajtásával üzemelne be egy generátort, ami áramot termel. Ehhez azonban tényleg forró vízre/gőzre lenne szükség. Valószínűnek tartom, hogy ha egyáltalán erre lehetőség van Magyarországon, akkor ezt a MOL és egy ausztrál cég leányvállalata, a CEGE fogja kihasználni.

5. Nem igazán látok versenytársakat. Ha a MOL versenyezni is akarna ezen a területen, akkoris kb. 2 éves lemaradásban van a kutatásokat illetően. Ezenkívül a Pannergy már megállapodott 20-30 önkormányzattal a közös cég létrehozásáról (minden erőmű működtetésére minimális önkormányzati tulajdonnal külön céget hoznak létre).

Egyébként még ha lenne is versenytárs, elég nagy a piac ahhoz, hogy több cég is megférjen, amúgy is, Miskolc már a Pannergy-é, aminél nagyobb bérház-piac talán csak Budapest. A legfontosabb dolgok egyike továbbá, hogy a cég már túl van egy sikeres fúráson (Szentlőrinc), tehát már „letettek valamit az asztalra”.

6. Probléma volt a befektetők bizalmatlansága, hiszen hasonló jellegű vállalkozás még nem volt Magyarországon, és a másik „megújulós csoda”, a Genesis sem tűnik túl ígéretes befektetésnek. Ezen kívül a kockázat is szerepet játszott a dolgokban: a fúrások sikeressége kétes (van-e víz?) és ezzel párhuzamosan nagy beruházási költséggel fut. Ennek ellensúlyozására, hosszútávú és nagy bevételeket ígér. Viszont cserébe sok tőkét kell lekötni, ami manapság hitelszűke idején elég költséges.

7. De: megjött az új befektető (ONP Holding), és így pont tegnap megvalósulhatott a tőkeemelés a Polifin-ben, tehát felszabadult 1 milliárd forint a projektek finanszírozásához. Nem mellékes az sem, hogy a meglévő tulajdonosok között ott van Törőcskei István befektető (FB tagja), aki neve erősen kötődik a FIDESZ-hez: 1998-2002 között a Vegyépszer-ben társtulajdonos - ahol akkoriban folytak el a pénzek - majd ezt követően 2003-tól a HírTv felügyelőbizottsági tagja. Ez egy jó jel, tekintve, hogy ki kerül majd kormányra idén.

8. KEOP (magyar állami) és EIB (Európai Beruházási Bank) támogatások. Tulajdonképp az első esetében ha jól tudom, egy 4-500 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatásról van szó (várható elbírálás: 2010 tavasz), az EIB-nél pedig egy kb. 30-40 milliárd forintos hosszútávú alacsony kamatozású hitelkeretről.

9. A cég hosszú távú sikerében szinte biztos vagyok, és tulajdonképp az árfolyam is kezelésbe lesz véve, hiszen nyár végére van egy opció 950 Ft-on, ami ha jól hallottam, egy eladási lehetőség-vételi kötelezettség valamelyik banktól, tehát ha nem akar bukni az üzleten a menedzsment, akkor csipkedni kell az árfolyamot 950 felé. Az egy dolog amitől tartok az az, hogy ezt nem fogják elsietni.

10. A menedzsment is komolyan érdekelt a cégben, azaz maguk is jó kis százalékokat tulajdonolnak a részvényekből.

Hát nagyjából ez volt az a 10 fontosabb dolog ami miatt tetszik az ötelet és a cég is, bár még tudnék továbbiakat is felsorolni.

Hajrá!