Magamról

Saját fotó
"Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség."

2011. május 20., péntek

Multinacionális cégek állami támogatása

     (forrás: Menedzsment Fórum)

Kigyűjtöttem a nemzetközi versenyben hazánkat választó néhány kegyes óriásnak nyújtott támogatásokat, melyet azért fizetünk ki adófizetői pénzből, hogy munkahelyeket teremtsenek. Az összesen sorban olvasható 6600 munkahely jelentős része betanított munkásoknak lesz létrehozva, tovább fokozva Magyarország feldolgozóipari jellegét, melyet eddig sem rejtettünk véka alá.

Ahogy a felvételin is kérdezték, egy országnak komparatív előnye van olyan termékek termelésében, melyeket relatíve (adott, szűkös erőforrások mellett) hatékonyabban tud termelni, mint más országok. Fontos hangsúly van itt az ország adott időpillanatban szemlélhető erőforrásain: hagyományos szemléletben a tőke, föld és a munkaerő relatív költségén.  Az országoknak olyan termékeket érdemes tehát előállítaniuk, amelyek gyártásához szükséges erőforrásokban relatíve gazdagok, így azok relatíve olcsók, ezért a "belőlük" létrehozott termék is alacsonyabb árú lehet, mint a világpiacon kialakult ár. A 19-20. században nemzetközi szintre lépett versenyben a komparatív előnyök helyes felismerése a versenyképesség legfőbb forrása lehet.

Mi Magyarország komparatív előnye? Igen, mondhatjuk, hogy többek között az olcsó munkaerő. De mondhatjuk azt is, hogy az olcsó munkaerő és az állami támogatás. Na persze ezt nem lehet ilyen egyszerűen szemlélni, a multi ezer dolgot figyelembe vesz, amikor országok között dönt, hogy melyiket választja összeszerelő üzemének.

 Tegyük meg most azt, hogy ne az ő szempontjukat nézzük egy pillanatra, hanem az ország érdekeit és vessünk egy pillantást az egy létrehozott munkahelyre kifizetett állami támogatás átlagos mértékére. A vizsgált projekteket tekintve, melósonként (mert itt valóban melósokról van szó) 10 millió forintot költünk az adófizetők pénzéből arra, hogy a multi idehozza összeszerelő-üzemét. Tízmilliót. Melósonként.

Két érvet szoktak felhozni ennek a - szerintem - megbotránkoztató ténynek a védésére, melyek mindegyike valóban fontos gazdasági megfontolásokon alapul, figyelembe véve a legmodernebb elméleteket.

 Az egyik, hogy a beérkező multik nem csak tőkét, hanem technológiát is hoznak ide azáltal, hogy nagy hozzáadott értékű termelési részfolyamatokat végeztetnek el velünk. Ez szerintem jelen esetben egyszerűen nem igaz. Valóban átvehetjük a know-how-t, menedzsment-szemléletet, modern rendszerek ismeretét ezektől a cégektől?Nem gondolom, hogy a bérmunkásoknak ezen jár az eszük a gépsor mellett. Szándék sincs ilyesmire a politika részéről. 
("Hogy tudnánk mi a mai korban metrókocsikat építeni? Egy ilyen balkáni putri ország? Na nee!")

A másik érv az, hogy amennyiben ellátási láncok vertikumai mentén, azaz sokelemű szállító-vevő kapcsolatokban gondolkodunk, aminek a végterméke (az autó) legördül majd az Audi gyárban, akkor a magyar kormány jogosan várhatná el ezektől a hatalmas cégektől, hogy megpezsdítik csikorgó gazdaságunk kerekeit azáltal, hogy magyar beszállítóktól fognak rendelni. Ezt-azt, alkatrészt, munkaruhát, és a többit, ami szintén munkahelyeket hoz majd létre, közvetetten.

Olvastam erről egy tanulmányt, ami egzakt módszerekkel kimutatta, hogy nagyon túlzóak ezen várakozásaink (azt hiszem a Szuzukin keresztül mutatta be). Elvileg az állam - mielőtt kiutalja a fejenként 10 milliós támogatást, megállapodik a multival, hogy beszállítóinak X százaléka magyarországi lesz. Ez a megállapodás okos politikai marketingfogás, hiszen jellemzően a megszokott (nem magyar) beszállítóikat fogják hozni ide is, leszarva az állam ezirányú "elvárásait". Legalábbis most úgy tűnik, erre a lehetőségük is meglesz, hiszen a támogatási szerződésben állítólag nem lesz sem célszám, sem szankció az "elvárások" megszegése esetére. 

Koponyánként 10 millió. Azt jelenti, hogy ha én indítok holnap egy vállalkozást 15 fővel (mondjuk egy csirkefarmot) 150 millió forintos hátránnyal indulok egy multival szemben, hiszen én nem kapok ilyen támogatást az én melósaimra. 

Kapcsoljuk ezt össze néhány kiragadott, de nem jelentéktelen információval:

- Magyarország exportorientált gazdaságpolitikát folytat, de olyan mértékben függünk a célországok exportkeresletétől, hogy a válság nálunk sokkal nagyobb visszaesést eredményezett, mint a környező országokban
- Magyarország exportjában (A GDP 170%-a!) a feldolgozóipari termékek dominálnak, melyeknek nagyrészét külföldi cégek állítják elő itt - a kereskedelem haszna tehát nem nálunk realizálódik (kiviszik)
- Az export importigénye (az az anyag, amit az exporttermékek gyártásához használunk) 70-80%, ami azt jelenti, hogy előbb behozzuk azt, amit itt némileg átalakítva továbbértékesítünk. Az a bizonyos ellátási lánc tehát rég nem itt van, annak csak egy kis szelete van itt. (Németországban ez a hányad 38%, tehát az export inputjait nagyrészt otthon állítják elő)
- A magyar lakossági élelmiszerfogyasztásának importigénye az utóbbi években 40%-ra nőtt meg. Ha valamiben van komparatív előnyünk, az többek közt nem a mezőgazdaság? Lehet azt is profin csinálni, és lehet úgy is, hogy Ausztriából importáljuk a cukrot (ugye látjuk, egy igazi agrárországtól, síparadicsomokkal meg minden).

Ezek csak kiragadott adatok ugyan, de azért felmerül az emberben: nem lenne érdemes kicsit jobban szétteríteni azt a munkahelyenként 10 millió Forintot a gazdaságban? Talán lenne esély vállalkozni, lenne esély kockáztatni egy ilyen bizonytalan környezetben, talán lenne esély itt maradni olyanoknak is, akik nem a legendásan lehúzó magyar mentalitás követői.

Persze bezárkózni azért nem kell, de legalább egy kicsit nem azzal foglalkozni, hogy mit írnak rólunk, mit gondolnak rólunk, hanem hogy mi mit gondolunk magunkról, és hogy lehet ebből a helyzetből kijutni.

2 megjegyzés:

  1. Üdv! Nem foglalkoztál az ezen multik által befizetett adók összegével. Márpedig az állam szempontjából ez a legfontosabb. (A magyar GDP mintegy kétharmadát ezek a multik állították elő 2010-ben.) Az, hogy munkahelyet teremt/nem teremt...stb csak maszlag.

    VálaszTörlés
  2. Na igen, ezzel valóban nem foglalkoztam, de szerintem nem is nagyon lényeges szempont. Ha felteszem, hogy választhatok:

    1. 100 munkahely egy magyar mérnök autógyárában + a valódi hozzáadott értéket teremtő tervezők, technológusok apparátusa (volt ilyen, csak nem kapott támogatást bárhogy kalapolt)

    2. 100 munkahely a gépsor mellett az Audinál, ami szinte teljes mértékben saját, német beszállítókkal működik együtt a betelepülés után is

    A kérdés az, hogy az elsőre lenne-e egyáltalán lehetőség, de szerintem igen, vagy legalábbis törekedni kell rá. Az adót meg az is meg ez is be fogja fizetni, a multik sem az erkölcsösségük miatt fizetnek adót.

    De ahogy mondod, a helyzet az, hogy jelenleg az ő itt létüktől, adófizetésüktől függünk, és ezen lassan, de változtatni kell szerintem. Ez nem minden multira igaz,sokuk valódi fejlesztéseket, értéket teremtett itt. De az sohasem jó, ha egy - a termelését globálisan optimalizáló - multi az egyetlen munkalehetőség egy régióban.

    VálaszTörlés