Magamról

Saját fotó
"Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség."

2011. február 22., kedd

Nyugdíjkérdés - ahogy én látom.

Elérkezettnek látom a pillanatot arra, hogy megemlékezzek egy jó irányba mutató, de rosszul kivitelezett nyugdíjpillér felszámolásáról. Kötelező magánnyugdíj-pénztárak.

Most épp megmentik az emberek nyugdíját a ravasz és alapvetően gonosz spekulánsoktól, vagy lenyúlják a kisember kuporgatott magánmegtakarításait és a következő lépés a bankszámlák zárolása lesz a diktatúrába zuhanó nyilasforradalom megállíthatatlan 2/3-os lejtőjén?

Demagóg, demagóg, demagóg.

1997-ben egy olyan rendszert alakítottak ki, melynek során az addig felosztó-kirovó nyugdíjrendszert (az aktuális befizetéseket azon nyomban kiosztják a nyugdíjasoknak) legalábbis részlegesen átalakították. Ennek keretében jöttek létre hibrid teremtményeink: a kötelező magánnyugdíj-pénztárak. A befolyó járulékbevételek egy részét (harmadát) átirányították ebbe a nagyrészt (gonosz) bankok által kezelt rendszerbe. Szó sincs tehát arról, hogy amit most lenyúlnak, azok magánvagyonok - ezek konkrétan járulékbefizetések, és nagyjából annyi köze van az adófizetőnek hozzá, mint az éves SZJA-jához. (na jó, talán  kicsit több, az egyéni (látszat)-számla miatt) Megjegyzendő, hogy a pénztrak ún. "működési költségére" feltűnően magas százalékot sikerült kialkudni.

 Közben azonban nemcsak hogy tovább fogytunk, mi magyarok, hanem az adózók köre is egyre szűkült és szűkült, csökkentve a járulékbefizetéseket. Azaz: nem volt miből kifizetni az aktuális nyugdíjakat, hiszen a sarc 1/3-a ment a kötelező magánkasszákba (már a szókapcsolat is abszurd - KÖTELEZŐ magán? hö?).

Mit tettünk erre? Szép nagy kölcsönöket vettünk fel, és úgymond a központi költségvetésből "kipótolva" (azt is ki kellett ugye "pótolni") kerültek kifizetésre a nyugdíjak. A bűvös nyugdíjemelés be lett ígérve többször, és mit sem törődve, hogy nem nő a járulékbefizetés, sőt a GDP is stagnál vagy esik, nyugdíjasainkba fektetve vártuk a "nagy fellendülést".

Fellendülés azonban nem jött, de jött helyette válság további zsugorodással és kölcsönfelvétellel. Így nőtt az államadósság 2002 és 2010 között a GDP 53%-áról 80% fölé, azaz 20 ezer milliárd forint körüli összegre. Szép teljesítmény ilyen rövid idő alatt egy 14 ezer milliárdos költségvetésű országtól.

Közben a pénztáraknak elő lett írva, hogy a kezelt vagyon kb. felét - az államot finanszírozva - állampapírban kell tartani. A többi magyar részvényre és befektetési jegyre lett váltva - hozzájárulva ehhez a BUX 2002-2008-ig tartó hatalmas rallyjához. Felmerül az emberben a kérdés: valódi átállás egy öngondoskodást előmozdító rendszerre, ha az ún. "megtakarításokkal" az állam növekvő adósságát finanszírozzuk? Miben tér el a félretett pénzzel párhuzamosan növekedő adósságállomány attól, ha szimplán nem bocsájtanánk ki az állampapírokat, hanem kifizetnénk az aktuális nyugdíjakat? Szerintem semmiben, ugyanis azokat az adósságleveleket előbb-utóbb vissza kell téríteni, és a cső végén ígyis-úgyis az adófizető lesz.

És itt a végső kérdés: melyik a jobb?

1. 10%-kal magasabb GDP arányos adósság, és mellette egy láthatóan nem fenntartható, folyamatos adósságot generáló kötelező MNYP rendszer


2. 10%-kal alacsonyabb adósság, és mellette felosztó-kirovó rendszer

Nyitva hagyom a kérdést - de ugye érezzük, hogy nüansznyi különbség van a kettő dolog között. Azt tudjuk, hogy a második verzió valósul meg. Miért is?

Nemrég történt meg a bejelentés, hogy 100 ezer maradó tag mellett 2,9 millió embert sikerült átkényszeríteni az állami rendszerbe. Nem nyúltak le tőlük semmit, mert az a pénz adó címén lett befizetve az elmúlt 12 évben, kiesést eredményezve a költségvetésben, amit (de persze sok mást is) devizaadóssággal tömtünk be. Remek.
A rendszer felszámolásra került. Mi lesz a nagyjából 2600 milliárd forinttal? Már tudjuk, 1500 milliárdnyi államkötvényt bedarálnak - legalább a kamatot nem kell fizetni - lássuk be, saját magunk felé, a mnyp számlákra. Az átkos devizaadósság nem csökken. A részvények eladása nagyon lassú folyamat lesz, érthető okokból nem akarják bedönteni a piacot vele, ezzel majd az aktuális lyukakat tömködik be.

Csak én érzem úgy, hogy ezzel ott vagyunk ahol a part szakad? A nyugdíjprobléma fő okai: elöregedő társadalom és csökkenő járulékbevételek. Orvosolja ezt az eddigi kötelező magánynyugdíj-pénztári rendszer  az eddigi formájában? Semmiképpen sem.

Megmentettük a nyugdíjakat? Átmenetileg, pár évre. Hát hosszú távon mi kell? Gazdasági növekedés és gyerek, sok sok gyerek. Növekedésnek pedig jó alapot adhat egy csökkenő adósságpálya, ezért én jónak tartom, hogy megszüntették a rendszert. Na de hogy megmentették valaki nyugdíját is...tudjuk, hazugság.

Demagóg szelek fújnak...

4 megjegyzés:

  1. Jó az írás. Arra jól rámutattál, hogy egyik rendszer sem jó (kellett volna még pár év az mnyp-kifizetések beindulásáig), mivel sokkal alapvetőbb problémák vannak (népességfogyás, kevés adófizető), amiket nem tudnak megoldani. Az egész történetben a "hogyan" az igazán gusztustalan, az utcán ezt zsarolásnak hívják. Plusz még minden létező felületen pofátlanul "nyugdíjmegmenteséről" beszélnek. Na ez a gáz.

    VálaszTörlés
  2. Kösz szépen.

    A kommunikáció nekem sem tetszik, szarba se nézik a zembert...csak sajnos a népszerűségi adatok őket igazolják.

    A mozgástér meg nagyon kicsi, érezni az ilyen ügyeskedéseken, mint a MNYP-k esete. Érdemben a hosszú távú kérdésekre kéne fókuszálni, mint az oktatás, az EÜ, vagy a nyugdíj. Valami svéd modellről volt szó még mielőtt Varga Mihályt félre nem állították.

    VálaszTörlés
  3. Elindult a suttogó propaganda! SMS-ben figyelmeztetnek, hogy zárolják a bankszámlákat 2012-ben
    Mária

    VálaszTörlés
  4. Alapvetően egyet tudok érteni, de kicsit csúsztatásnak érzem az államadósság 53-ról 80% fölé való növekedését olyan szövegkörnyezetbe tenni, mintha azt egyedül a nyugdíjkassza kummulált hiánya eredményezte volna...

    VálaszTörlés