1. A globális gazdaságban egyre jelentősebb tőke koncentrálódik tevékenységeiket globálisan optimalizáló vállalatok kezében, ezért ezen tőkéhez való hozzáférés egyre versenyképesebb ország-stratégiákat kíván meg.
2. Az államhatalmak szerepe és hatalmi eszközei jelentősen átalakulóban vannak. A demokrácia működése összefügg a névtelen, nemzeti identitást nélkülöző tőke áramlásaitól. A demokrácia alapja a választói akarat, mely munkahelyteremtést vár el. Világos, hogy a technológiát, tőkét, és szakértelmet összpontosító nagyvállalatok nélkül csak jelentős természeti erőforrások mellett tud jól működni egy ország (Venezuela).
3. Kína tudatosan megpróbálja attraktívvá tenni magát a nemzetközi tőkének, mely tisztán költség-haszon függvényében telepíti részlegeit egy-egy országba.
Következtetések, új irányok:
1. Kína eddigi stratégiáját fokozatosan kívánja módosítani a nagy hozzáadott értéket előállító (high-tech) iparágak felé. Megmutatkozik ez a tendencia abban a folyamatban is, mely során textilipari cégek nagy tömege választja Kína helyett Vietnamot, Laoszt, stb.
2. Az exportorientált gazdaságpolitika érdeke a tartósan alacsony árfolyamú Jüan. Ennek fenntartása a nagy dollár-tartalékok mellett nem problémás - főleg egy ilyen "langyos" amerikai Kína-politika mellett. A jövőben azonban várható egy elmozdulás a belső kereslet gazdasági növekedésből kivett növekvő jelentősége felé - párhuzamosan a Jüan jelentős felértékelődésével.
3. A tőke nem csupán olcsó termelést, de új piacokat is keres. Aki nincs jelen Kína 1 milliárd fős piacán, az lemarad. A központilag kialakított gazdaságstratégia tudva ezt, előírásokat határoz meg a beérkező nemzetközi cégek irányában: kötelező joint-venture alakítása 51%-os kínai állami tulajdonrésszel, R&D egységek kötelező áthelyezése Kínába, stb. A technológia lenyúlásának szándéka világos. Ezt követően tisztán kínai vállalat alapítása és a világpiac elárasztása várható, immáron magas hozzáadott értéket előállító iparágakban. Az export tehát továbbra is fontos.
4. A nagytömegű folyó fizetési mérleg-többlet átcsatornázásra kerül a gazdaságba olcsó fejlesztési hitelek formájában.
5. Az állami szerepvállalás alapeleme ennek a gazdaságstratégiának (fejlesztő állam). Ha a központi kormányzat megrendülne, nem lehetne ennyire összehangolt, világos stratégiával nekimenni a világnak - de ez nem valószínű, már csak a kínai kollektivizmus miatt sem.
Hogy fényes jövő áll Kína előtt, az nem kérdés. Mondom mindezt a hatalmas társadalmi különbségek, a helyi szintű korrupció, vagy a relative (még) gyenge kínai oktatási rendszer dacára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése