Barack Obama erről a következőképp nyilatkozott meg: "either this is the largest building in the world or the largest tax scam. And I think the American people know which it is: The kind of tax scam that we need to end."
Persze nem a homokos tengerpart, a pálmafák, vagy a jó hangulat vonzza ide a cégeket, sokkal inkább az alacsony adók. Míg amerikában átlag fölötti nyereségadó súlytja a cégeket (35%), ezeken a helyeken sok esetben egyáltalán, vagy csak minimális mértékben adóztatják az offshore cégeket - azaz akik tevékenységüket külhonban, és nem a bejegyzés helye szerinti országban folytatják.
A nemzetközi kereskedelmi jogharmonizáció, és a tőkeáramlás liberalizációja a globalizáció előrevivői voltak - melléktermékeik pedig a nagy fejlődési centrumok körül apró pontokként úszkáló adóparadicsomok. Dél-Kelet-Ázsia környékén a Seychelles-szigetek, Nauru, HongKong és Mauritius , az Egyesült államok partjai közelében a karib térség szinte minden kisebb szigete (Kajmán-szigetek, Panama, Bahama és Bermuda), környékünkön pedig a jól ismert Monaco, Lichtenstein, Ciprus, a Man-szigetek, és Gibraltár.
Mint a világon semmi, ezek az országok sem kezelhetőek egy kalap alatt - mindegyik külön off-shore szabályozással rendelkezik, más adókulcsokkal, más bürokratikus rendszerrel. Még a terminológia is megkülönböztet kifejezetten "adóparadicsomokat" (Kajmán-szk.), ahol semmit sem kell adózni, és "adózás szempontjából kedvező" területeket (Ciprus), ahol bár vannak, de az átlagtól jóval alacsonyabb adók vonatkoznak az offshore cégekre.
Nem sokat hallani róla, de 1994-től magyarország is "offshore paradicsomnak" volt tekinthető, hiszen ettől kezdve szól az Adótörvény "tényleges gazdasági tevékenység nélküli", azaz offshore cégekről. Az így hazánkba érkező tőke folyamatosan nőtt, majd tartósan beállt 2000 milliárd Ft fölé. Ez jónak mondható, azonban semmi sem garantálta, hogy ezt a pénzt majd itt költik el ezek a cégek - esetleg a bankok, könyvvizsgálók és ügyvédek örültek az új ügyfeleknek. Cserébe 3-4%-os társasági adókulcsot (többi cégnek kb. 20%) és ÁFA fizetés mentességet kaptak. Utoljára 2002-ben lehetett offshore céget alapítani, 2006-tól kezdve minden cégre az általános szabályok vonatkoznak.
fáradt vagyok, folyt köv:)
Nem sokat hallani róla, de 1994-től magyarország is "offshore paradicsomnak" volt tekinthető, hiszen ettől kezdve szól az Adótörvény "tényleges gazdasági tevékenység nélküli", azaz offshore cégekről. Az így hazánkba érkező tőke folyamatosan nőtt, majd tartósan beállt 2000 milliárd Ft fölé. Ez jónak mondható, azonban semmi sem garantálta, hogy ezt a pénzt majd itt költik el ezek a cégek - esetleg a bankok, könyvvizsgálók és ügyvédek örültek az új ügyfeleknek. Cserébe 3-4%-os társasági adókulcsot (többi cégnek kb. 20%) és ÁFA fizetés mentességet kaptak. Utoljára 2002-ben lehetett offshore céget alapítani, 2006-tól kezdve minden cégre az általános szabályok vonatkoznak.
fáradt vagyok, folyt köv:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése